Gyakori kérdésekÉpítési munkákról

■ Kit hívjak, ha az építési munkákkal kapcsolatban van kérdésem?

Cserti Zsolt művezetőt, a +36-30/689-67-40-es számon és
Both Zoltán építésvezetőt, a +36-30/515-85-72-es számon

■ Mit kell tudni a csatornahálózatról, milyen technológia ez?

A kiválasztott alternatíva keretében gravitációs szennyvíz csatornarendszer épül (12.145 m D200 KG gravitációs csatornával, 5 db. szennyvízátemelővel, 6.743 m nyomócsővel. A bekötővezetékek hossza 8.036 m (átmérő: NA 160), valamint egy szennyvíztisztító telep.

A hálózat gravitációs rendszerű lesz, ez jelentősen csökkenti a költségeket. A földrajzi adottságok teszik lehetővé a gravitációs rendszer kialakítását, aminek lényege, hogy a szennyvíz magától halad az alacsonyabb területek felé.  

■ Helyreállítják-e a csatornázás után az utat és az én telkemet is?

Minden elvégzett munkához hozzá tartozik a környezet helyreállítása, legalább olyan állapotra, mint amilyen volt. Tehát a tulajdonos saját telkén is és a közterületen is. A megbontott utat is helyreállítják majd.

■ Milyen ingatlanokat érint a beruházás?

A Vízjogi engedélyes tervben szereplő belterületi, önálló helyrajzi számon lévő lakás, családi ház, illetve olyan üres telek, amelyre a helyi rendezési terv szerint lakóház építési engedély kiadható.

■ Mi történik akkor, ha nem akarok csatlakozni és nem engedem be a kivitelezőt a birtokomra?

A szennyvízhálózatra jelenleg csatlakozni nem szándékozó ingatlantulajdonosnak nem kell beengednie a kivitelezőt az ingatlanára. Erre nincs is szükség, hiszen a döntése következtében ott nem kerül kialakításra rákötési pont a telekhatáron belül. A csatornahálózat üzembe helyezését követően az ingatlantulajdonostól hatóság kérheti annak igazolását, hogy a keletkezett szennyvízét a környezetvédelmi előírások szerint tárolja és kezeli, vagy helyezi el. Amennyiben ezt hitelt érdemlően bizonyítani nem tudja, akkor környezetterhelési bírság fizetésére kötelezhető. A gyakorlati tapasztalatok szerint mindkét esetben a rácsatlakozás költségeit meghaladó anyagi terhek jelentkeznek az adott ingatlan tulajdonosánál.

■ Kinek kell elvégeznie a gerincre történő házi bekötések rákötését? A kivitelezőnek, vagy az ingatlan tulajdonosának?

A telken belüli csatlakozót a kivitelező kiépíti, ez rákötésre kerül a gerincre. A belső rendszer csatlakozását már nem a kivitelező végzi el, a kialakított csonkra a tulajdonosnak kell rákötnie.

■ Ki ellenőrzi a házi bekötések megfelelőségét?

Az üzemeltető - jelen esetben a DVR Zrt. -  szakemberei a helyszínen megtekintik ezeket a bekötéseket, ellenőrzik és nyilvántartásba veszik az ingatlanokat. Így elkerülhető, hogy szakszerűtlenül legyenek az ingatlanok a vezetékhálózatra csatlakoztatva.

■ Kinek a tulajdona a víziközmű, ha elkészült?

A vonatkozó törvények szerint a megépülő víziközművek kizárólag az önkormányzat tulajdonába kerülhetnek és el nem idegeníthetőek.

■ Hasznosítható-e a tisztított szennyvíz?

A szennyvíztelepre kerülő szennyvízből a tisztítás során egyrészt tisztított szennyvíz, másrészt szennyvíz iszap keletkezik. A tisztított víz hasznosítható öntözésre, a tisztítás során keletkezett iszap pedig felhasználható a mezőgazdaságban.

■ Mit nem szabad a csatornába engedni? Miért nem?

A darabos tárgyaktól eldugulhat a szennyvízcsatorna, a nem megfelelő anyagok semlegesítésére a vízművek nincsenek felkészülve, de ez nem is feladatuk. Ezért tilos a csatornába önteni benzint és más veszélyes robbanóanyagokat, zsírt, oldó- és tisztítószereket, mérgező anyagokat (pl. megmaradt permetező- és növényvédőszereket), állati eredetű hígtrágyát. Ezen túl darabos tárgyakat (rongyot, gyógyszert, kavicsot, csontot, üveg-, műanyag palackot), építési törmeléket (homokot, cementet, gipszet), konyhai maradékot, állati tetemet, húst, belsőséget, szőrt, papírtörülközőt, pelenkát, vattát, tampont. Tilos belevezetni a még működő vagy felhagyott emésztők tartalmát is.

■ Mit szabad beleengedni a csatornába?

Csak a WC használat, mosás, mosogatás, tisztálkodás, takarítás során keletkező szennyvizet szabad beengedni a csatornába.